Az ember olykor csalódik. Ez nem üdvös állapot, hisz szomorúsággal jár – ám ha az egyén hajlandó felülemelkedni a saját bánatán könnyedén rájöhet, hogy a csalódás egyben lehetőség is. Megmutatja, mit és hol rontottunk el, s ebből tanulni lehet. Nekünk a russian good digital morning nem jött be – de nem a HTG-1-es műszaki hibája, hanem az egyszerű érdektelenség okán. Jelesül arról van szó, hogy a megadott időben az amateurtársak kilencvennyolc százaléka RTTY-ban nyomult, míg a maradék két százalék az MT63-at és az Oliviát részesítette előnyben. FeldHell tehát nem volt, de mi így is kiválóan éreztük magunkat, amelyről Andrea, klubtársunk – egyben kisleányom – vágott össze egy remek filmet. (Lásd a cikkben.)
Munkában a hajnali műszak – jobbról-balra HA5DON, HA5IKS és HA5CBM
Kiválóan éreztük magunkat december 15-én és 16-án Szentendrén – csak azt sajnáljuk, hogy néhány amateurtársunk nem tudott ott lenni velünk a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján. Eredeti célunk – mint azt korábban többször is írtuk – az volt, hogy elindulunk a russian good digital morning-on – s ebben nem is volt hiba. Abban viszont annál inkább, hogy nem akadt ellenállomás.
Persze mondhatnánk, hogy agyon QSO-ztuk magunkat, ám a vakítás tőlünk rendkívül messze áll, így azt meghagyjuk az amatőröknek.
HA4AA András és a kémrádió. Nem egy amateur barát lomhalom, mert például az antennát adás-vételkor cserélgetni kell, de azért kis gyakorlattal már használható a cájg. András például kiváló hírszerző lenne – ahogy ült a sarokban és a félhomályban, szinte megelevenedtek a hatvanas évek… 🙂 S koránt sem mellékesen András Om olyan jól kezelte a billentyűt, hogy kislányom kérdés és kétely nélkül Vele indította a videót… 🙂
A bevezetőben azt mondtuk, csalódtunk. Ez igaz, hiszen nem került partner, az emberek ugyanis szinte kivétel nélkül RTTY-ban döngették a rezet és az étert. Viszont ha jobban megnézzük, boldogok is lehetünk, hiszen a hatvanöt esztendős HTG-1-es FeldHell masina fennakadás híján pörgött majd fél napot.
Pedig gyepáltuk eleget és elegen, elhihetitek.
Az estének és a hajnalnak sok tanulsága van. Az egyik, hogy a hamspots oldal ideiglenes karbantartása nem tett jót sem nekünk, sem másnak – ezzel ugyanis kiesett a QSO szervezés legfontosabb eleme. A másik hozadék némileg pikáns. Arról van szó, hogy idén 16-ra esett a Rudolf Hell emlékaktivitás – s ennek ellenére sem akadt reggel senki a sávokban. Délután már egymás Herzjeit tapodta a rengeteg amateur, de a korai kelés, nos, az a hanyagolt kategóriába esett.
Mindez annyit tesz, hogy más esetben a délelőttöt kell belőnünk.
HG7KS Sanyi és HA5CLF Pista (b-j) éppen mással vannak elfoglalva… 🙂
S akkor lássuk a klubtársunk (és kisleányom), Andrea által összevágott filmet. A kisasszony mentségére szolgáljon, hogy kivételesen nem ő forgatott, hanem abból dolgozott, amit mi vittünk neki. Az meg csöppet sötét lett – erre viszont az a magyarázat, hogy a neonok (ápolásra szorulóknak: fénycsövek) zavarják a vételt.
A laktanyában lévő kütyüket nem mutatjuk be, mert az már korábban megtettük. 🙂
HA5NKG Tomi is jól érezte magát…
Külön öröm volt, hogy HG6PTZ Tomi elhozta csoda SDR rádióját. Ez annyira furmányos masina, hogy a csapatot meglátogató Imre Gábor alezredes úr is megcsodálta. Egyszer tán majd írunk róla egy cikket – de az biztos, a legjobban akkor járunk, ha maga Tomi mutatja be e digitális cájgot.
Aztán persze álmodoztunk is egy sort. Olyanok jutottak az eszünkbe, hogy a látvány mennyivel jobban mutatna a falon egy óriás LED tévén, mint egy apró monitoron.
Az embernek legyenek tervei, ugye. 🙂
A FeldHellezésre igénybe vett R-130M is prímán bírta az iparszerű nyaggatást. S bár a végcsövein akár rántottát is süthettünk volna, mégsem ment tönkre benne semmi. A magyar mérnökök jól dolgoztak, ez az igazság.
Hangulatkép HA4AA Andrással és HG7KS Sanyival (b-j)
Mára ennyit, ha kérdésed van a versennyel vagy a technikával kapcsolatban, tedd föl, s mi szokás szerint a legjobb tudásunk szerint igyekszünk majd felelni rá.
Baráti 73!
HA5CBM
Miklós
Military Szakosztály