A rádióamatőr hobbitól nem áll messze a meteorológia, mivel az elektromágneses hullámok terjedésében nagy szerepet játszik a Föld légköre. A légkör alsó, kb. 11 km magasságig terjedő szakasza a troposzféra. Az időjárási jelenségek jellemzően ebben a légrétegben zajlódnak le.
A troposzféra állapota fontos szerepet képez a nagy távolságú ultrarövid hullámú frekvenciák terjedésében, megfelelő légköri változások és állapotok esetében visszaverő rétegek alakulhatnak ki, létrejöhet a troposzférikus hullámterjedés. Az időjárás változása és a légkör állapota így a rádióamatőr számára fontos információ. Számomra a rádióamatőr hobbi mellett fontos kedvtelés az időjárás tanulmányozása, amatőr szintű megfigyelése, így összekapcsolva a két területet szeretném időnként olvasókkal megosztani megfigyeléseimet, számomra érdekesebbnek ítélt hazai időjárási állapotokról készített beszámolóimat. Rádióklubunk tagsága részére gyakran készítek időjárási előrejelzéseket, írok figyelmeztető információkat a várható különös időjárási helyzetek kialakulásáról, de a honlapon még nem publikáltam ilyen témában, így ez az első ilyen jellegű írásom, remélem elnyeri tetszéseteket.
A 2018/2019-es év telének végéhez közeledve sokan várjuk már a tavaszt, a melegebb időt, ami lassan megérkezik, de azért még itt a február, hivatalosan még tél van! Az idei tél nagyrészt az évszaknak megfelelő hőmérsékleteket hozott, de a február azért az évszakhoz képest melegebb lesz, és a csapadékot tekintve egy szárazabb időszakot hoz, ritkán esett ebben a hónapban, ami esett az is inkább eső volt, havat keveset láttunk. A februári napi középhőmérsékletek Budapesten pár nap kivételével mindig 0 fok felett voltak, és kevés volt a komolyabb reggeli fagyot hozó napok száma is.
A fenti grafikon Budafokon (Budapest XXII. kerületében) mért hőmérséklet alakulását mutatja a hónapban. Láthatjuk a hónap elején a 10 fok közeli értéket és az utána következő az évszaknak inkább megfelelő hidegebb időjárást február 5-10. között, majd egy szeles-borult 11-13-a után megérkezett hozzánk is a kora tavasznak megfelelő nappali hőmérsékleteket (10-12 fokot) hozó felmelegedés, viszonylag nagyobb hőingással (napi akár 10-15fokos hőingások is előfordultak). Volt olyan nap, amikor hajnalban -1.2 fokot mértem, kora délután pedig 14.2 fok volt (február 17-én). A kora tavaszi időnek aztán a február 22-én érkező hidegfront vetett véget, ami után alakult ki az az anticiklon alkotta időjárási kép, amivel ezen a hétvégén találkozhattunk.
Mit is kell tudni az anticiklonról, és mi jellemző rá?
„Az anticiklon felett a troposzféra közepes magassági szintjén összeáramlás (konvergencia) lép fel. A magasban összeáramló, s így felhalmozódó levegő erősíti a leáramlást, ezáltal a talajon a magasnyomású terület kiépülését. A leszálló légmozgás nem kedvez a felhőképződésnek. Ezért a ciklonokkal ellentétben – ahol a frontokhoz kapcsolódva erős felhősödés és jelentős csapadékhullás tapasztalható – az anticiklonokban általában derült az idő. Az erős éjszakai kisugárzás hatására – ami épp a derült égbolt következménye – gyakran keletkezik köd, vagy alacsony szintű felhőzet a hajnali órákban. E vékony felhőzetből azonban csak gyenge, szitáló eső, hószállingózás, hódara hullhat. A leszálló légmozgás, a gyenge szél és a kis mértékű átkeveredés hatására feldúsulnak a légszennyező anyagok, ezért gyakran rosszak a látási viszonyok, nagy a levegő szennyezettsége.
A levegő áramlása ellentétes a ciklonokban tapasztalttal. A magasból szétterülő levegő a talaj közelében spirálisan kifelé irányul az anticiklon közepe felől. A nyomás a középpontban a legmagasabb, kifelé pedig folyamatosan csökken. A hőmérséklet eloszlása az anticiklonban is aszimmetrikus, azonban a ciklonnal ellentétes: a keleti rész hideg, a nyugati oldal meleg. Európa területén évente körülbelül 30 magasnyomású légköri képződmény alakul ki. Némelyikük igen hosszú ideig fennmaradhat. Az európai anticiklonoknak nagyjából a fele az óceán felől érkezik a szárazföld fölé, másik része szárazföldi, főleg Szibériai eredetű.
Az anticiklon területén a hatalmas felhőmentes részeken nyáron igen magas, télen igen alacsony hőmérsékleti értékek fordulnak elő. Az így létrejött időjárási helyzet esetén, különösen, ha a felszínt hó is borítja, rendkívül alacsony hőmérsékletek alakulhatnak ki. Ilyenkor a Kárpát-medencében rekedő szennyezett, hideg levegő akár hetekig fennmaradhat január, február folyamán. Az így kialakult helyzetet legtöbbször csak egy nagy energiájú, gyorsan mozgó ciklonhoz kapcsolódó hidegfront képes feloldani. A ciklonok és anticiklonok egész év során bekövetkező váltakozásai teszik oly változatossá a közepes földrajzi szélességek, s így Magyarország időjárását.”
Forrás: Meteorológiai alapismeretek (ELTE)
Február 22-24. hétvége időjárása
A kora tavaszi időjárást a február 22-én pénteken érkező markáns hidegfront söpörte ki a Kárpát medencéből. De ez a pénteki nap is érdekes időjárási képet alkotott: péntek reggel már szelesnek indult, de nem volt hideg, az előző napokban megszokott +5..6 fokot mérhettünk Budapesten. A délelőtti órákban az ország középső részén a szél mérséklődött, másutt maradt a szeles idő, de a hőmérsékletek a legtöbb helyen dél felé ismét +10 fok felé emelkedtek. A légnyomás a péntek reggeli 1019 mBar (tengerszintre számított) értékről elkezdett szépen meredeken emelkedni. Délután lett viharos szél az ország keleti és nyugati részén is, főleg az Alföldön, de a középső országrészben nem mértünk 40-60km/h-nál erősebb széllökéseket. Délután 14 órára előjelzett WRF analízis, 10m-en mérhető széllökés nagyságára vonatkozóan:
Az előjelzés utólag nagyrészt helytálló volt, valóban a legerősebb széllökéseket keleten és az Alföld térségében mérhettük.
A hideg légtömeg péntek estére ért ide hozzánk, erős lehűlést okozva, főleg az előző napokhoz képest lett hideg idő, egyébként az évszaknak megfelelő időjárást hozott a front.
Szombat hajnalra előjelzett WRF analízis az alábbi volt:
Ennek megfelelően Budafokon szombat reggel -5.6 fokot mértem, ami a kora délutáni órákra +3.2 fokig kúszott fel.
A pénteken érkező hidegfront után alakult ki az egész hétvége időjárását alakító anticiklonos időjárás, az annak megfelelő tulajdonságokkal. Nézzük ezeket részletesen: péntek reggeltől folyamatosan emelkedett a légnyomás értéke, egészen a anticiklon esetében előforduló 1035 mBar fölé, ebben az esetben 1040 mBar környékére. Az anticiklon középpontja tőlünk északkeletre helyezkedett el szombaton, ott 1045 mBar közeli értékeket lehetett mérni.
Budafokon az alábbiak szerint alakult a légnyomás értéke:
Láthatjuk, hogy 1042 mBar közelében voltak a maximumok február 23-án szombaton. A magas légnyomási értékek az anticiklon esetén tapasztalható leáramlásnak köszönhető, a szombati napon tapasztalható napközbeni 0 fok feletti hőmérséklet pedig azért alakult ki, mert se a talaj nem hűlt le jelentősen az elmúlt napokban, se nem volt jelentős hótakaró, ami gátolta volna a felmelegedést. Viszont az elmúlt napok csapadékszegény időjárása és a hó hiánya miatt, felerősödött az anticiklon száraz levegőt hozó hatása, az ország bizonyos területein szombat délutánra igen alacsony páratartalom volt a jellemző. Ilyen alacsony értékeket télen még talán saját mérőállomással sosem mértem:
Az OMSZ adatai alapján Budapest északi részén szombat délután 19%-os páratartalom volt mérhető.
Saját adatok alapján:
A február 23-24-i hétvégét alakító anticiklon hozta a rá jellemző értékeket, bár ilyen magas légnyomási értékek régen voltak mérhetők, de az 1043 mBar körüli értékek nem mondhatók extrém magasnak, adódhatnak 1050 mBar feletti értékek is anticiklon esetében, bár hazánkban ritkán fordul ez elő. A vasárnapi nap már nem lesz felhőmentes, bár a február 24-e időjárását is az anticiklon alakítja, így szélmentes a szombatihoz hasonló hideg idő várható, az országban többfelé köddel, vagy fátyolfelhős égbolttal. Vasárnap délután 0..3 fok közötti értékek várhatók, jelentős csapadék az anticiklon miatt sehol sem valószínű. A február végére, utolsó hetére visszatér a kora tavaszias időjárás, ismét nagy hőingásokkal (reggel 0 fok körüli értékekkel, délután akár 12 fok feletti maximumokkal).
Szép időt kívánok!