Hullámok hátán a HG10MEGYER

Az első mondat a köszöneté: óriási hálával tartozunk a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek azért, mert megengedte nekünk, hogy a Megyeri-híd felavatásának tíz esztendős jubileumán egy alkalmi hívójellel az átkelő tetejéről rádiózzunk. Az alábbi színes beszámolóban igyekeztünk mindent összeszedni – de persze biztos kimaradt valami. De ez nem is baj, hiszen így legalább egy-egy unalmas estén lesz mit mesélni a baráti körben…

Balról jobbra HG6PTZ Tomi aki az egészet kitalálta és HA5IKS Pisti mint logvezető jómunkásemberek, továbbá HA2MV Sanyi, aki a fotón nem látható HA5CLF Istvánnal együtt a távíró sávban népszerűsítette ezt a remek átkelőt

Az ötlettől a megvalósításig általában kacskaringós és hosszú út vezet. Az alant részletesen bemutatandó őrületért HG6PTZ Tomi a felelős, aki egy ködös januári estén a Megyeri-hídra feltekintve azt mondta magában, de jó is lenne ennek a tetejéről rádiózni. Miután ezt a remek gondolatot felvetette a klub egyik fórumán azt gondoltuk, egy próbát megér a kérdés. Első körben kiderítettük, kié a szerkezet, majd írtunk a megfelelő helyre egy szívhez szóló levelet. A válasz úgy két hét múlva érkezett vissza – s legnagyobb meglepetésünkre felvetésünk meghallgatásra talált. Olyannyira, hogy megadták a hídmester telefonszámát, akivel majd a részleteket meg kell beszélni. Persze ettől még nem kerültünk föl, legfeljebb közelebb a célhoz. A kedélyeket amúgy eléggé fölborzolta, hogy a szerkezetre nem engednek alkalmi látogatókat…

A “pesti” pillér – mi az áthidalásból, azaz az A-betű szárából rádióztunk

(A jelölt és az őt magát ábrázoló fényképeket leszámítva az összes fotóért HA5CD Csabának tartozunk köszönettel.)

A szakemberrel beszélgetve megtudtuk, hogy a nagy hidegre és a roppant zord időjárásra (februárt írtunk akkortájt) való tekintettel a felmérő jellegű bejárásra majd májusban keríthetünk sort. Az ember persze azonnal ment volna, de a fagy az fagy, így elfogadtuk a tényeket. Minden esetre a naptárba előre beírtuk: fölhívni a hídmestert! Így is tettünk, ám újabb haladékot kellett adnunk, mert a munkahely az első, ott pedig fontosabb események zajlottak éppen. Végül aztán feljutottunk, s HG6PTZ Tomival mindent lemértünk és dokumentáltunk.

Egy remek évfordulós fényrajz! (Magyar Közút Nonprofit Zrt.)

Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a csúcson lévő, különleges oszlophoz rögzítjük majd a HA5TBN Dani által kreált dupla antennatartót, de aztán júniusban fölhívott egy mérnökhölgy a cégtől, s azt kérte, fémesen ne fogjunk semmit a szerkezethez. Mivel “ugye” övék az egész csoda, azt kérnek, ami nekik tetszik – ez pedig speciel teljesen jogos és száz százalékosan “akceptálható” is volt, hiszen a festés és a korrózióvédelem nem két fillér.

Igen ám, de ha nem lehet bilincselni, akkor miként tesszük föl HA5IW Simon kimondottan erre az alkalomra gyártott remek “hevy dutyi” vertikálját? Mert az ugye kilenc méter hosszú, tehát a tövében billeg, mint a fene. Leejteni százhárom méter magasról meg nem lenne szerencsés még egy nyolcas anyát sem. (Gondoljunk bele: lent az autók óránként százas tempóban hajtanak, fentről meg jön a fém – még ha csekély tömegű is. A következmények katasztrofálisak lennének, ez nem vitás. Ha pedig ne adj Isten a Szájmon’-féle vertikál kívánkozna le – na, azt jobb végig sem játszani…)

Természetesen nem mi lennénk, ha a problémát nem rendezzük. Mivel Tomival anno vittünk szabócentit 🙂 , ismertük, mennyi a végponton a hely. A háromláb pont telepíthető – bele egy ötnegyedes két méter hosszú cső (a zuglói bolt címéért HA5AS Ákost illeti köszönet) és rá ugyancsak a tizennegyedik kerületi, Erzsébet királyné úti antennaboltból egy hatvan centiméteres eltartó. Kikötni meg jó lesz a Magirus perlonkötele. Az RH és URH kábeleket HA5TBN Dani gyártotta le előre – utóbbiakat egyébként belül, az üveglapok és az emeletek közötti résen engedtük le a mélybe.

Lássunk egy kis helyrajzot – persze szigorúan csak annyit, ami elmondható. Az A-betű szára a huszadik emeleten köti össze a két pilont. Oda egy fogasléces lift és egy lépcsőház megy föl – itt ki kell szállni, s némi gyaloglás után elérhető a középvonalban egy újabb lift, amely a harminckettedik emeletre röpíti a szerencsés amateurt. (Innen aztán függőben gyalog van még három etap.) S itt újfent le kell pihennünk egy szóra: mi úgy terveztük, az állomás a huszonegyediken lesz, ám a masina az első kör után megállt, mint a szög. Mivel a függő tűzoltóaknákban a felcuccolás kissé bajosnak tűnt, HG5OJG Gergő öt percnyi tájékozódás után rájött a hiba okára s elhajtotta a technika ördögét a melegebb éghajlatokra. Innen aztán ment is a lift meg a karikacsapás, ahogy köll’.

HA7PTY Pityesz szemléli a tájat. Mellmagasságban HA5AS Ákos dipójla feszül, amellyel amateur- és klubtársunk remek meteofaxokat rögzített. A nekünk jobb oldali dugó a tíz éves alkalomból tartott hídmesteri vizsgálat okán keletkezett

A fentebb említett HA5IW-féle patika antenna ugyan szétszedhető, de a leghosszabb tagja nem fért be a fölső liftbe. Ezt emeletenként végigadogattuk a tetőig, majd ott kibújtatva némi egyensúlyozás árán ráillesztettük a készre szerelt háromlábra. Persze előtte a többi tagot gondosan behelyeztük és rögzítettük, majd jöhetett a kikötés a perlonnal.

Azt hinné az ember, az eztkövető bekábelezés holmi gyermekjáték – pedig ez egyáltalán nem igaz. Eleve bújtatni kell mindenfelé, hogy ne akadjon bele a közlekedő ember, másrészt ennyi tyúkbélnek (pláne a vastag URH-nak) már tekintélyes súlya van. A rögzítés így elkerülhetetlen – s mi így is cselekedtünk.

Miközben mi fent ügyködtünk, a többiek, azaz HA7PC Karesz, HA2MV Sanyi és HA5CLF István összeállították a munkaállomást. A fullos kiszolgálás minőségét talán az jelzi leginkább, hogy HG6PTZ Tomi még WiFit is varázsolt a magasba. 🙂

Fontos megjegyezni, mi két órát számoltunk a szerelésre, s valójában csak negyed órát tévedtünk. Ha a lift nem dől be ideiglenesen, akkor akár tartani is tudtuk volna az eredeti programot – bár így sem lehet okunk panaszra. A leszerelés ugye általában kevesebb, erre másfél órát lőttünk be – s ezt patikamérlegen tartottuk. Hiába no, ha az ember felelős helyen azt ígéri, hogy fél ötkor távozik, akkor azt illik is betartani. Megelőlegezve az adatokat: negyed tíztől háromnegyed háromig több mint kétszáz összeköttetés született távírón, SSB-n, FM-ben, D-Star-on, C4FM-ben és DMR-ben. Egy-egy RH és URH munkaállomás települt – többet nem igazán lehetett, mert egymást zavartuk volna. Felmérhetetlen segítséget adott, hogy pillanatok alatt lett egy oldalunk, ahová HG6PTZ Tomi és HA5IKS Pisti feszt deponálta föl az adatokat.

Tapasztalatszerzés okán a Magyar Honvédség két híradókatonája is a helyszínen járt. (b-j) HA7PTY Pityesz, HA5IT Tomi az RH állomáson, a két katona, HG6PTZ Tomi és HA5IKS Pisti 

HA7PC Karesz munka közben

Talán látható, hogy az amateurtársak elégé lengén vannak öltözve. Oka ennek annyi, hogy az üvegfal leginkább egy melegházként funkcionál – magyarán ha süti a Nap, akkor jó idő lesz mögötte. Márpedig mivel a szél sem fújt, nem panaszkodhattunk a klímára… 🙂

Kedves amateurtársunk és barátunk, HA5CD Csaba is megjártatta az étert… 🙂 Csabának a fotókon túl külön köszönjük az életmentő kólát, csokit és chipset! 🙂

S ha már a köszöneteknél járunk, külön meg kell emlékeznünk Péterről, a Magyar Közút hivatalból mellénk delegált munkatársáról, aki első szóra bármiben a segítségünkre jött. Márpedig egy ilyen, alapvetően ismeretlen és koránt sem mellékesen mondva életveszélyes ipari környezetben még a legapróbb tanács is igen jól tud esni az ember lányának-fiának…

HA5CBM és egy híradókatona

Boldog emberek százhárom méter magasan (b-j) HA5CD Csaba, HA5IT Tamás és HA5CBM Miklós. A fényképezőtől közvetlenül jobbra álltak az antennák

Ezek már a távozás percei. A vigyorok önmagukért beszélnek! 🙂 (b-j) HA5CD Csaba, HA5IT Tomi, HA7PTY Pityesz, HA7PC Karesz, HA5CBM Miklós és HA5IKS Pisti)

Értelem szerűen lehetne még írni sok mindent: például olyanokat, hogy HA5AS Ákos dipólját eredetileg a függönyfal mögött engedtük le, de aztán amateurtársunk átvariálta a fentebbi fényképen is látható vízszintes megoldásra azért, mert a gigászi fémtömegcikk belsejében ez volt az ideálisabb szerelési irány. Megemlékezhetnénk arról is, hogy legnagyobb bánatunkra HA4AA András, HA7EO Attesz nem tudtak eljönni – de HA7PTY Pityesz végül mégis odaért hozzánk. S ennek módfelett örültünk ám! Amúgy fent eléggé nagy a zaj, mert az autóközlekedés zörejeit nem csillapítja semmi. A hídszerkezet finoman leng – az ember talán leginkább olybá képzelheti, mintha egy nyugodt felületű tavon ladikázna. (Kényes gyomrú ember ne menjen efféle magaslati pontra.)

S ide a végére kívánkozik még valami “apróság”: ahhoz, hogy az ember a pilonhoz jusson, a régi kettes út fölé magasodó hídelem alá kell parkolni, ott az úgynevezett zsilip-módszerrel (by HA5IT Tomi) mindent fel kell hordani a járószintre, majd ott ismét szakaszosan a bejárathoz vonszolni. 🙂 Nem nagy távolság, de mire az ember odaér, pontosan tudni fogja, hogy a táskás PC sem két gramm… 🙂 Visszafelé ugyan ez a móka járja.

Az összeköttetésekről szép kiállítású QSL lapot küldünk mindenkinek.

S talán nem árulunk el nagy titkot; már meg is született az újabb őrült ötlet, hogy honnan rádiózzunk legközelebb… 🙂

 

Találkozzunk a sávokban!

 

Baráti 73!

 

a HA5KDR csapata